Az adórendszer kontra a munkamegosztáson alapuló társadalom

Csináld magad, vagy bízd szakemberekre? Egy példa az új (alig több mint egy évszázados) jövedelemadó-rendszer problémáira.

A termékfejlesztés során felmérik a munkával járó ráfordítást, és ekkor azonnal felmerül a kérdés: mennyire alkalmas ez a „csináld magad” megoldásra? Lehet-e mindent „csináld magad” formában kínálni? Lehet-e legalább egy részét „csináld magad” formában kínálni? A munkamegosztáson alapuló társadalom elmélete: egy szakember lényegesen rövidebb idő alatt elvégzi ezt a munkát. A munkamegosztáson alapuló társadalom gyakorlata: a saját munkával elért eredmény lényegesen hatékonyabb, mint egy szakembert a saját szakmájában végzett túlórákkal fizetni. Ki tud manapság még fizetett túlórákat végezni a saját szakmájában? Az adórendszer jelentős része az emberi munkára kivetett adókra és illetékekre épül. Ez falat emel azok között, akik munkát akarnak vásárolni, és azok között, akik munkát akarnak eladni. Az első ötlet ennek megváltoztatására a szén-dioxid-adó volt. Itt azonban megszűnik az adóalap. A nulla szén-dioxid-kibocsátás ugyanis nulla adóbevételt is jelentene a szén-dioxid-adóból. A 2024-re vonatkozó, hálózaton kívüli gyorstöltő telepekről szóló szimulációm kizárólag CO2-adó nélkül készült. A mobilitás és a közlekedés energiaköltségeinek felére csökkentése helyben termelt napenergiával, amelyet akkumulátorokkal 24-órás áramellátássá, valamint „Power to Methanol” technológiával és generátorral 24×365-ös áramellátássá alakítanak át. A feltételezett árak 2030 és 2035 között reálisak. Ugyanez vonatkozik arra a településre is, amely egy tisztán elektromos meghajtású cementgyárat lát el árammal. A napenergia ilyen gyorsan jutott el attól, hogy „hatalmas mértékű támogatásra szorul”, odáig, hogy támogatás nélkül is felülkerekedhet a fosszilis energián. Arról a problémáról, hogy a CO2-adó bevezetésekor azt is tudni kell, hogyan lehet abból kiszállni, a következőket írtam 2019. április 14-én: Ez azonban azt jelenti, hogy ha bevezetik a CO2-adót, akkor már előre tudniuk kell, hogyan fogják kezelni az adóalap jelentős csökkenését. 180 euró tonnánkénti CO2-adó szorozva 905 millió tonna CO2-egyenértékkel 162,9 milliárd eurót tesz ki. De 500 millió tonna szorozva 300 euróval már csak 150 milliárd eurót tesz ki
De 200 millió tonna szorozva 400 euróval már csak 80 milliárd eurót tesz ki
De 100 millió tonna szorozva 500 euróval már csak 50 milliárd eurót jelent Végül pedig már csak a benzint lehetne megadóztatni egy veteránautós rendezvényen.

A Föld felszíne nem növelhető

Milyen más adózási módszer létezhetne? 2021-ben készült el a videó az 1000 m²-es társadalomról: 10 milliárd embernek 10 millió km²-re van szüksége, a többi pedig természet. A rövid összefoglaló szerint 1 € egy négyzetméterre egy évre. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a mai mezőgazdaságban nem működik. 10 000 euró adó hektáronként és évente 1 000 euró nyereség mellett nem lehetséges. Ezzel szemben 600 € egy 600 m²-es családi ház esetében nagyon kedvező. Ez egyértelműen mutatja, hogy korrekciós tényezők nélkül nem lehet megoldani. A Land für Energie-től származó bérleti díj a 24-Strom áramellátás formájában érkezik. Vegyünk alapul egy értéket: 30 kWh/m²/év. Ekkor 27 000 km² beépített terület 810 TWh/év villamos energiát jelentene. Ez lenne az általános alapszint. Aki kevesebb villamos energiát szolgáltat, annak 30 cent/kWh/év.

Mire kell pénzt szánni?

Ahogyan azt már a 2025-ös hírlevélben „A támogatási őrület az államcsődbe vezet” című cikkben is említettük: semmiképpen sem szabad olyan őrült támogatásokat nyújtani, amelyek őrült árakat eredményeznek. A jövedelemadó bevezetése előtt az állami kiadások aránya nagyon alacsony volt. A Római Birodalomban a GDP 5–7%-át tette ki. A katonák juttatása egy kis földterület volt, amelyen önellátás céljából gazdálkodhattak. Ugyan a gazdag családok minden luxust élveztek, de cserébe a középosztályt nem fosztották ki teljesen. Mennyi pénzre van szüksége egy családnak a megélhetéshez, ha rendelkezik egy GEMINI next Generation házzal és egy üvegházzal, amelyben az összes élelmiszer felét termeli? Ezt a kérdést vizsgáltam a BGE-tanulmányomban. Nem kell valami teljesen újat kitalálnunk. Csak egy új rendszert kell létrehoznunk, amely évezredek óta bevált elveken alapul. Nagyon kevés országnak sikerült az 50%-ot meghaladó állami kiadási arányt 40% alá csökkenteni. A mai adórendszer olyan, mint egy függő, akinek egyre nagyobb adagokra van szüksége, amíg be nem adja magának az utolsó adagot. Németország esetében ez a „különalapok” által kiváltott hitelorgia következtében a hitelminősítés drámai romlását jelenthetné. A világ gazdaságilag legsikeresebb országa 33%-os állami kiadási aránnyal működik: Kína. A Milei vezette Argentína 38%-kal ezen az úton halad. Kínában a „csináld magad” vagy a szakember megbízása közötti költségkülönbség is teljesen másképp alakul. Átlagos jövedelemmel egy kínai körülbelül háromszor több órányi szakemberi munkát tud megfizetni, mint egy német.

Hol vannak a viták?

A mesterséges intelligencia és a robotok csökkenthetik és csökkenteni is fogják az emberi munkaerő iránti igényt. Sok országban a születési arány messze elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől. Miért nincs ezekről a problémákról széles körű társadalmi vita a jövőnk alakításáról? Mert egy kis csoport szélsőséges radikális a „cancel culture” és az egzisztenciát fenyegető támadások révén megakadályozza minden olyan vitát, amely nem illeszkedik a téveszméikbe. Nem szabad, hogy a jövőnkben mindenki szegénységben éljen.

Házfelújítási munkákat keresünk

Már 4 projekt van. Elég szétszórtan: Burgenland, az Elba, Bréma, Svájc. Örülnék további projekteknek. Ezekkel a projektekkel kapcsolatos tanulmányok vezettek el a mai hírlevél témájához is: Egy felújítási projekt esetében 500 óra saját kezű munkát és 300 óra fizetett munkát vettek alapul. A saját kezű változat esetében az eredmény az elkövetkező évtizedekben óránként 86 € költségmegtakarítás volt.

Kik vagyunk? Részvényeseink

Kik vagyunk? Részvényeseink.. Kérem minden eddigi és – remélhetőleg hamarosan számos – új részvényesünket, hogy küldjenek be ilyen jellegű hozzászólásokat.

Új részvényesek toborzása

Eddig részvényeseink mindössze 2%-a vált részvényessé új részvényesek közvetítésével. Ez a jövőben jelentősen növekednie kell. Az ajánlat szerint közvetlen közvetítés esetén a megvásárolt részvények 10%-át, assziszt esetén pedig 5%-át kapják meg. Az „assziszt” kifejezést itt úgy értem, mint a labdarúgásban: aki a gólszerzőnek passzolja a labdát, az asszisztot adott.